Piknik az Eiffel-toronynál.

Egyik délután pikniket rendeztünk az Eiffel-torony lábánál.
Három felnőtt, három gyerkőccel, mini zsömléből készült, medvehagymás szendvicsekkel elindult piknikezni. Ragyogó délután volt és azt hiszem minden ott lévő gyermek és anyuka jól érzete magát.

Persze nem indultunk útnak Párizs felé, bár szerettünk volna az igazi Eiffel-toronynál uzsizni. De így is jól éreztük magunkat.

A gyerekek mini-zsömlét kaptak, szendvicsnek elkészítve, a felnőttek vajazott, lenmagvas-teljes őrlésű kenyeret, rengeteg medvehagymával. Aztán jókat leheltünk.
Emmácska annyira jóízűen ette a szendvicset, hogy öröm volt nézni. Megette a Nándikáét is, aki inkább a felnőttek kenyeréből csemegézett, majd elkérte a Babu szendvicsét is.
Bár nincs messze tőlünk a torony,minden gyerkőc nagyon elfáradt. Babu a fürdést és vacsorát követően, pillanatok alatt elaludt.
Azóta minden nap emlegeti a pikniket. Megígértem Neki, hogy hétvégén ismét elmegyünk.


Kedden kapott Babu oltást, kullancs csípés ellen.
Dr.néni kedden délelőtt jött. Előző itt létekor panaszkodtam Neki, hogy bár nem szoktam újságokból kinézett receptek alapján ételeket, süteményeket készíteni, most mégis megtettem és ugyanúgy ráfaragtam, mint eddig mindig.
Egy fényképen nagyon jól mutató, kívánatos, meggyes süteményt készítettem el, aminek a végeredménye egy teljesen ehetetlen valami lett. Nem szoktam pocsékolni és nem is szeretek, sajnos ezt ki kellett dobnom. Dr.néni vigasztalásként megígérte, hogy elhozza nekem a boci szelet receptjét.
Kedden meg is kaptam, sőt, el is készítettem és nem csalódtam. Gyors, mégis isteni finom. Több ismerősömmel már meg is kellett osztanom a receptet:

kakaós tészta:
18 dkg. liszt, 15 dkg cukor, 4 tojás, 1 dl. tej, 1 dl. olaj, 3 ek. kakaópor, 1 cs. sütőpor

túrós krém:
50 dkg. túró, 20 dkg. cukor, 1 tojás, 1 cs. vaníliás cukor, 5dkg. búzadara, 1 citrom reszelt héja

A tojások sárgáját kikeverjük a cukorral, hozzáadjuk a tejet, olajat, kakaóport, majd a sütőporral elkevert lisztet. A tojások fehérjét kemény habbá verjük és óvatosan a kakaós masszához keverjük.

A túrót kikeverjük a tojással, cukorral, vaníliás cukorral, reszelt citromhéjjal, búzadarával.

Egy közepes méretű (kb. 31x23cm) tepsibe sütőpapírt teszünk, beleöntjük a kakaós masszát, amibe kanalanként, "foltokban" beleszórjuk a túrós krémet. Kicsit soknak tűnhet a krém, de a sütés folyamán belesüllyed a kakaós masszába. Bátran "foltozzunk" vele.

Előmelegített sütőben sütjük, lassú tűzön. Tűpróbával ellenőrizzük.
A végeredmény nagyon-nagyon finom, könnyű, túrós süti.

És hogy mennyire finom, azt az bizonyítja legjobban, hogy egy nap alatt az egész tepsi süti elfogyott.
Babukám ismét segített "mosogatni". Nyalagázott:

Van még sütikém ám, mely ugyancsak gyors, egyszerű, hamarabb eltűnik, mint ahogy elkészül és isteni:
almás piskóta:
Egy közepes méretű tepsi aljára szórok kb. 3-4 evőkanálnyi cukrot, rádarabolok 5 dkg. vajat. 6 alma héját levágom, magházát kivájom, cikkekre vágom, a tepsibe rakom, megsütöm.
Amíg az almaszeletek a sülnek, 6 tojásból, hagyományos módon piskótát készítek, amit a megsült almaszeletekre öntök.
A piskótát is megsütöm. tűpróbával ellenőrzöm.

 Ahogy elkészült a tészta, rögtön kiborítom a tepsiből.
Ízlés szerint fahéjas cukorral, vagy kókuszreszelékkel megszórva tálaljuk.

Ma készítettem medvehagymás-juhtúrós tönkölypogácsát:
hozzávalók: 50 dkg. tönköly fehérliszt,10 dkg. teljes kiőrlésű tönkölyliszt, 2 tojás sárgája, 25 dkg. Rama, 1 dob. zsíros (20%) tejföl (175g.), 3 dkg. élesztő, 0.5 dl.tej, 70 g. juhtúró, 2 tk. cukor, 3tk. só, 1 cs. medvehagyma, 1 tojás a kenéshez

A liszteket a margarinnal elmorzsoljuk, hozzáadjuk a tojássárgákat, a tejfölt, a juhtúrót, a sót, valamint a langyos-cukros tejben felfuttatott élesztőt.
A felaprított medvehagyma felét a simára gyúrt tésztához keverem, majd langyos helyen duplájára kelesztem.
A megkelt tésztát kinyújtom, megszórom a maradék medvehagyma felével, feltekerem, fél órát állni hagyom, majd megismétlem a nyújtást-szórást-tekerést és ismét pihentetem.
Kb. egy centi vastagságúra nyújtom, keresztbe bevagdosom a tetejét, kiszaggatom, tojással megkenem, pirosra sütöm.

Apa akkor ért haza, amikor szaggattam a pogácsát. Azt mondta, hogy nem éppen gusztusos, ahogy a medvehagyma szálak egy-egy helyen kilógnak és különben is, ez a sok apró zöld "izé" benne, nem étvágygerjesztő.
Sütés közben, egyre intenzívebb lett az illat, amely meghozhatta a gusztust és az étvágyat, mert nagyon gyorsan ürült a tál.
Persze, hogy örültem!


Legyen ez a végszó a következő viszont-olvasásig!