Csajos este pizzával!

Estére nagyon elfárad, mióta naponta kétszer megyünk biciklizni. Élvezi, hogy jó idő van, élvezi, hogy levegőn lehet, élvezi, hogy kiabálva rohangálhat, élvezi, hogy gumicsizmában belegázolhat a sárba, pocsolyába és élvezi, hogy nagyon elfárad estére.
Megtanult helyesen, rendesen körbe nézni, mielőtt lelépünk a járdáról, megtanulta, hogy ha nem jön semmi az úttesten akkor sem lép le a járdáról, míg oda nem érek mellé, megtanulta, melyik a jobb, melyik a bal keze, megtanulta, hogy idegenekkel nem áll szóba. Hihetetlen, milyen tanulékonyak, fogékonyak ebben a korban és furcsa, hogy saját magunk tükörképét látjuk Bennük. Nem csak a hasonlóságra gondolok, hanem a viselkedésükre is.

Tegnap úgy alakult, hogy ketten maradtunk Babuval. 
Elhatároztuk, hogy óriási csajbulit tartunk kettecskén. Ez este első részében csupa csajos dolgot csináltunk: manikűr, pedikűr, pletyi és persze az ilyenkor elmaradhatatlan arcpakolás. Ez utóbbi csak nálam volt program, hisz Babukám arca még hamvas, szép, sima, jó PH-val.
Mivel nekem elég zsíros a bőröm, egy olyan pakolást alkalmaztunk, mely kifejezetten ilyen bőrtípusra ajánlott.
Én elkészítettem, Babukám felkente az arcomra, miközben hatalmasakat nevettünk.

Arcpakolás zsíros bőrre:
1 tojás sárgája, 1 teáskanál friss citromlé, 1 teáskanál olívaolaj. Az alapanyagokat összekeverjük, felkenjük és 30 perc hatóidő után langyos vízzel lemossuk. Ez a pakolás tisztító hatású.

Az este folytatásaként és csúcspontjaként isteni pizzát ettünk, mely a piperkőzés ideje alatt szépen megsült.
Két-három hete csináltam pizzát, melynek a tésztáját lefeleztem. Ez egyik felét akkor elkészítettem, a másik felét kelesztés előtt lefagyasztottam. Most ezt a tésztát kivettem a fagyasztóból és megkelesztettem.

Íme a teljes kiőrlésű lisztből készült, bazsalikomos pizzatészta:


A teljes kiőrlésű lisztbe mindent beledarálnak, nemcsak a magbelet, mint a fehér lisztnél. Belekerül a csíra és a maghéj is.
Emiatt megmarad a vitamintartalma a lisztnek. E és B vitaminban, ásványi anyagokban és rostokban gazdag.
Én tönkölylisztből készítettem a tésztát. A tönköly egy olyan búzafajta, amiben sokkal több a fehérje, vitamin és ásványi anyag, mint a hagyományos búzában.

Hozzávalók:
2 bögre teljes kiőrlésű tönkölyliszt
5dkg élesztő
1ek.bazsalikom
csipetnyi tengeri só
1/3 bögre meleg víz
1 evőkanál olívaolaj
1 kk. méz, vagy cukor

Elkészítés:
A sütőt előmelegítjük legalább 250 fokra.
A meleg vízben elkeverjük a mézet, beletördeljük az élesztőt, felfuttatjuk.
Egy nagy tálba szórjuk a teljes kiőrlésű tönkölylisztet,a bazsalikomot, a sót és a kovászt, majd összedolgozzuk, amíg már nem ragad a kezünkhöz, vagy a keverőlapáthoz a tészta. Érzés szerint adagolhatunk hozzá (ha szükséges) még egy pici vizet vagy egy kevés lisztet. Puha, lágy masszát kapunk.
Letakarjuk konyharuhával és meleg helyen pihentetjük.
Amikor kb. kétszeresére hízott, újra átgyúrjuk, megint pihentetjük pár percet.
Végül formára nyújtjuk, megpakoljuk feltéttel és megsütjük.

Én a szószt, vagy alapot-ki hogy nevezi- így készítem:
Paradicsomszeleteket sózok, borsozok, cukrozok és sütőpapírral bélelt tepsire rakom kakukkfűvel, bazsalikommal, fokhagymával. Meglocsolom kevés olívaolajjal. A sütőben megsütöm, a végterméket pedig leturmixolom. amennyiben szükséges, még utána ízesítem.
Ezt az alapot kenem a pizzatésztára. A feltétek felhelyezésekor figyelek arra, hogy a hagymát enyhén dinsztelve, a gombát petrezselymes vajon megfonnyasztva tegyem a tésztára, mert a forró sütőben így nem szárad ki, mire a tészta átsül.

Nagyon sok érdekes és hasznos dolgot tudtam meg a pizzákról, feltétekről http://www.pizza-pizzeria.com/ oldalon. Érdemes átnézni annak, aki szereti ezt az olasz ételt és szeretné otthon kipróbálni a készítését.


Mivel a pizza elfogyott, Papinak ebédet kellett készíteni, arra gondoltam, hogy brassóival kedveskedek Neki. Egyrészt nagyon szereti, másrészt Babukám a húshoz készített sült krumpliból el tud ropogtatni néhány szemet.


Brassói, ahogy mi szeretjük:
Két, közepes méretű lila hagymát apróra vágok, kevés sóval, olajon megdinsztelem. 4 fej fokhagymát belenyomok, ahogy elkezd illatozni, pirospaprikával, borssal, kevés vega-mix-el megszórom, majd rárakom a hosszúkás csíkokra vágott, pulykafelsőcomb-filét. Ha kisebb a comb, akkor kettőt teszek az alapba, ha nagy, elég egy.
A húst fedő alatt párolom, amikor már majdnem kész, fedő nélkül pirítom tovább, hogy a fölös lé elpárologjon. Ahogy a hús megpuhult és a leve is elillant, lezárom alatta a gázt.

Papi elkészíti hozzá alig olajon a krumplit, és már tálalható is.
Wokban szoktam megcsinálni ezt az ételt, mert sokkal jobb, kellemesebb az íze és gyorsabban készen van.

Persze a leves sem maradt ki, hiszen a múltkori, sajnálatos eset után, fontos, hogy Babukám minden nap egyen levest. Az Ő kérésére készítettem borsólevest:
Egy közepes fej hagymát, kevés sóval megdinszteltem, a felaprított zöldségeket (zeller, sárgarépa, fehérrépa, karalábé), valamint egy TV paprikát rátettem és fedő alatt tovább dinszteltem. A zöldségek levet engedtek, ebben a lében puhultak meg. Mielőtt teljesen megpuhultak, felöntöttem vízzel, tettem bele reszelt tésztát és egy doboz Bonduelle borsót. Mire a tészta megfőtt, megpuhult az összes zöldség is, kész lett a leves. 3 tányérral tolt be a kislányom.

Legyen ez e végszó a következő viszont-olvasásig!

Tavaszi, húsvéti dekoráció I.

Elképesztően jó idő volt az utóbbi napokban. Amikor Babu nem aludt, akkor kint voltunk a levegőn.
Még tavaly kapott egy pedál nélküli biciklit. Akkor még nem kötötte le, egyszer-egyszer próbálkozott vele, de idén, az a sláger. Délelőtt, délután bringa. Hihetetlen ügyességgel, sebességgel kanyarog, tekereg.

A napsütés, a meleg nekem mindig a változást, megújulást jelenti minden téren.
A farsangi dekorációt leszedtük, elkezdtük a tavaszi nagytakarítást, ezzel egyidejűleg a színes, vidám lakáskiegészítők elkészítését, a meglévők kitételét.

A nagytakarítást Babu szobájával kezdtük. Mindent kipakoltunk, lepakoltunk, fertőtlenítettünk, atkátlanítottunk, leporoltunk. Tudom, hogy sokan nem szeretik a Domestost, de nekem nagyon bevált. Ha fertőtlenítek, csak azt használom mindenhova.
Sajnos egy nap alatt nem tudtam mindent megcsinálni, így szépen, fokozatosan haladok. A legeldugottabb zugban megbújó pók is retteghet.

Csináltunk egy szép, kedves ablakdíszt a konyhába:

Mivel elkezdődött a húsvéti visszaszámlálás, készülünk eme ünnepre is.
Az első lépés, hogy az ajtódíszt elkészítettük. Nem kellett hozzá sok-minden: natúr rafia, szalmakoszorú, néhány hímes tojás és kötöző szalag.

A szalmakoszorút körbe bevontuk rafiával, melyet narancs szalaggal rögzítettünk.
Csináltunk 2 kisebb rafiaköteget, amit a koszorún fészek gyanánt fogunk használni.

A koszorú aljához rögzítettünk egy tojást, két oldalára egy-egy rafiaköteget, majd ismét tojásokat, de ezúttal kettőt. Ez lett a "fészek".
A koszorú tetejéhez egy nagyobb masnit tettünk, melyhez ugyancsak egy tojást kötöttünk.

Körülbelül fél óra alatt készítettük el kislányommal ezt az ajtódíszt.
Találtam még néhány gyönyörű példányt ebből a dekorációból:

Honlapunkon (www.gyermekshop.gportal.hu) még több húsvéti dekorációt talál.

Mivel nem tudok meglenni édesség nélkül, az időm is kevés volt, elkészítettem nagynéném receptje alapján azt a süteményt, mely nagy sikert aratott már korábban is:
Lusta asszony rétese:
250g finomliszt, 50g búzadara, 1 tasak sütőpor, 200g porckor, 100g puha vaj, 500g félzsíros tehéntúró (nekem mascarponém volt itthon, azzal készítettem), 1cs. vaníliás cukor, 1ncitrom reszelt héja, 300 ml. tej, 3 egész tojás, 1ü. meggybefőtt

Egy hosszúkás zománcos tepsi alját alaposan kivajazom. A lisztet a búzadarával, sütőporral és a cukorral elkeverem. A keverék felét egyenletesen a tepsibe szórom. A túrót (mascarponét) jól eldolgozom a citromhéjjal, majd elosztom a liszt tetején. Egy meggybefőttet lecsepegtetek a levétől, egyenletesen eloszlatom a túrón (mascarponén), majd rászórom a liszt másik felét.
A tojásokat villával felverem, hozzáöntöm a 3dl. tejet, egy cs. vaníliás cukrot, amit rácsorgatok a liszt tetejére. A maradék vajat megolvasztom, rálocsolom a süteményre, majd előmelegített sütőben addig sütöm, míg a teteje szép piros lesz.

Mindenkinek szép hétvégét kívánok!
Legyen ez a végszó a következő viszont-olvasásig!

Három nap feltöltődés!

Szakadó hóban indultunk itthonról és szakadó hóban érkeztünk meg a tanyára.

Amíg a „nagy faluban” (főváros) és környékén szinte azonnal tisztítják az utakat,  vidéken már kevésbé. Engem, mint városi nőt ez abszolút nem zavar, sőt!

Papáéknál ha esik a hó, minden, de minden hófehér.

Nálam jobban, csak Babu élvezte a havazást és a térdig érő csapadékot.

Reggel fél10-kor már lent voltunk. Babu be sem akart menni a házba. Egyből az állatokhoz szeretett volna menni, azonban még egy réteg ruhát muszáj volt ráadni, mivel hűvösebb volt ott, mint a városban.

A gyors tízórai után, egy réteg ruhával vastagabban már kint is volt az udvaron. Természetesen minden ház körüli munkában nagyon szorgosan, lelkesen segédkezett. Havat lapátolt, etette az állatokat, előkészítette az esti körmenethez szükséges dolgokat.

Tötö papa szívesen vette a segítő, kicsi kezeket és ellátta mindenféle tanácsokkal Babut.

A nagy munkálatok és játék közepette a kis fekete puli, Fickó egyfolytában körülöttük sertepertélt. Éles, kicsi fogaival megtépázta a ruházatukat, csizmáikat, kit hol ért. Ez persze senkit nem zavart. 

Azon a környéken, az emberek többsége önellátó, amit tudnak, megtermelnek. Ilyen havas, hideg időben nem az élelmiszer beszerzése, vagy a munkába való eljutás jelent gondot. Ezek megszokott, még ilyenkor is rutinszerű dolgoknak számító, kisebb problémák.

A nagy gondot az állatok jelentik. Figyelni a nagy hidegben, hogy ne hűljenek át, ne fagyjanak meg.

Tötö papáéknál többféle háziállat is van: bárányok, kecskék, tyúkok, nyuszik, kutyusok, macskák. Ráadásul a nyuszik többsége vagy hasas, vagy a napokban ellett. A jó anya-nyuszi a saját szőréből tép ki szőrcsomókat, arra rakja a pici nyuszikat, azzal fedi be a pici testüket és még szalmával is betakarja őket.

Naponta többször körbejárás-szerűen ellenőrizni kellett az állatokat, langyos vizet tenni a táljukba, az ólakat plussz szalmával, rongyokkal bélelni, esetleg alkalmi szigeteléssel bevonni.

Többször előfordult, hogy alkalmanként az előszobában melegedtek az állatok.

Babu kedvenc állata Gedeon volt, egy nagy, okos, jól nevelt liba. Amikor nevén szólítottuk, válaszként visszagágogott. Megengedte, hogy simogassuk. Fejét, csőrét, nyakát befúrta a felsőnk alá. Nagyon aranyos volt.

Tötö papa egy ideje arra lett figyelmes, hogy Gedeon nagyon szomorú. Nem eszik, nem csinál semmit, csak az ólban ül, a fal felé fordulva és nem reagál semmire. Többször ölbe vette, kivitte az ólból a tele etetője elé, hogy egyen, Gedeon azonban csak visszatotyogott az ólba, ismét leült a fallal szembe és ennyi.

Amikor nagy szívfájdalommal levágták, akkor jöttek rá, hogy a letargiáját egy besült tojás okozta.

A szombati napot végig tudtuk vinni az ébredéstől lefekvésig Papáékkal.

A reggeli ébredés után a jól megérdemelt kávé elfogyasztását követően, mindenki elindult a szélrózsa minden irányába.

Papa kiengedte a tyúkokat, langyos vizet hordott az itatójukba, ellenőrizte a kecskéket, birkákat. Nekik is langyos vizet vitt, mindeközben Zsuzsa-mama két nagy vödörrel, a vödrökben meleg vízzel érkezett meg a nyuszi-ketrecekhez. 

A nagy hidegben a kis tálkákba belefagy a víz, amit ki kell szedni a tálból, hogy a friss, langyos víz belekerüljön. Mire minden nyuszi-ketrecbe és állat elé friss víz és étel kerül, a gazdik keze konkrétan megfagyott.

Persze a reggeli nagy munka közben akad egy-két kedves szomszéd, akit hétvégén Tötö papa át tud hívni  üdvözlő italra a pincébe. Ezek a reggeli koccintások jól esnek a férfiaknak. Elősegítik az egész napi ténykedést, ápolják a jószomszédi viszonyt, alkalmat adnak a gyors tapasztalat cserére és még sorolhatnám az előnyeit (persze férfi szemmel nézve).

Ha az unokák is a tanyán vannak, akkor Ők is csatlakoznak a pincejárathoz. Tötö papa gondoskodik arról, hogy mindig legyen egy tálcán néhány feles pohár, a pince egyik sarkában lévő asztalon. A gyerekek is abból isznak a nagy, közös koccintások alkalmával, persze üdítőt. Babu például a bodzán és a teán kívül semmit nem iszik meg. Ám a pincében, a járaton ez a fajta finnyásság eltűnik. Bármilyen üdítőt is ad  Neki a papa feles pohárba, Ő megissza. Még az is mindegy, hogy csípős (szénsavas), vagy nem.

A reggeli etetés-itatás után, körbejárás után jön a gazdik reggelije, miközben egy kicsit felmelegednek.

Miután a tanyán már tényleg mindenki elfogyasztotta a reggelit, a háziasszony a házbéli teendők elvégzéséhez kezd, miközben a ház ura kint folytatja áldásos ténykedését. Vagy új nyúlketreceket gyárt, vagy fát hasogat, vagy……. szóval van mit csinálni.

Délben egy gyors randi az asztalnál, ebéd ürügyén, aztán ismét folytatódik a ténykedések sora.

Fél 4-kor kezdődik az esti etetés, mely ugyanúgy oszlik meg, mint a reggeli. Zsuzsa-mama intézi a nyuszikat, Tötö-papa a többi állatot.

Jó-időben ez annyiban változik, hogy szinte semmi idő nem marad a benti dolgokra, hiszen a kertészkedéssel kibővül az elvégzendő teendők sora.

És tudjátok, nagyon élvezik ezt a pörgős, dolgos, mindigvanmitcsinálni, mégis sokkal nyugodtabb életet, mint amilyet mi, városlakók élünk.

Szombaton végre meg tudtuk látogatni a szomszéd tanyán lévő kedvenc Gyuri bácsinkat és lovait: Csutit és Grátiszt. Babu Velük, rajtuk tanul lovagolni, Gyuri bácsi segítségével, aki egyébként is lovas-oktató. Az a szeretet, odafigyelés, amivel a kislányom felé fordul és mindaz, amit egy-egy foglalkozás alkalmával átad Babunak, kivételes. Babu érzi ezt a szeretet, törődést és hihetetlen figyelemmel és fegyelemmel csinálja végig az órákat. A hőn szeretet lovacskák nagyon kezesek, kedvesek. Szombaton Grátisztól puszi-hegyeket kaptam.

Elmondhatatlan érzés volt.

Én is vidéki lány vagyok. A kényszer miatt lettem nagyvárosi, de azóta is visszavágyok a csendesebb, nyugodtabb, vidéki életbe. Hatványozottabban jön elő ez a vágyam, amikor a tanyán vagyunk.

Nagyon örülök, hogy kislányomnak megadatott egy olyan lehetőség, hogy ennyire közelről ismerkedhet meg a természettel, állatokkal és azt látom rajta, hogy nagyon élvezi. Minden tetszik Neki. Egész nap a jó levegőn van, állatokkal, növényekkel ismerkedik, barátkozik. Játékosan ugyan, de dolgozik.

Persze jelenlétünkkel a mindennapi rendszerbe, némi változást hozunk, de üdítő változás ez a nagyszülőknek. Egy-egy pillantással, kedves szóval, öleléssel teszik nyilvánvalóvá számunkra, hogy bár rengeteg a munka, az unokáknál, gyerekeknél nincs fontosabb.

Hogy ne maradjatok recept nélkül ez alkalommal sem, íme egy finomság azok közül, melyeket Zsuzsa-mama varázsolt az asztalra:
Tejfölös savanyú káposzta fokhagymás tejbe áztatott csirkemellel:
Fél kg. savanyú káposztát egyszer vízzel átmosunk, kicsavarunk, hőálló tál aljára teszünk. Egy nagy doboz tejfölhöz egy evőkanálnyi cukrot teszünk, elkeverjük, majd a káposztára locsoljuk.
Erre rakjuk szépen sorba, az előző este, fokhagymás tejbe áztatott, vékony szeletekre vágott csirkemellfilét, melyet megszórunk kevés borssal, sózunk, pirospaprikázunk.

Tetejére sajt és füstölt szalonna szeleteket rakunk. Fedő alatt sütjük amíg a hús megpuhul, majd a fedőt levéve, még néhány percre visszatesszük a sütőbe, hogy a teteje kissé megpiruljon.

Most ettem először ilyet, de biztos, hogy nem utoljára. Én is el fogom készíteni.
Ínyencek a savanyú káposzta mellé, reszelhetnek almát is. Különleges ízt kölcsönöz az ételnek.

Most néhány szó a káposztáról:
A káposztafélék családjának legismertebb tagjai: a fejes káposzta, a lilakáposzta, a kelkáposzta. Közéjük tartozik a kelbimbó, a kínai kel, sőt a karfiol is. Magyarországon még a savanyú káposzta is idesorolható! A család minden tagjának magas az A-, B- és C-vitamin-tartalma. Van bennük kalcium, foszfor, kálium, magnézium, vas és folsav is. Csekély kalória-, magas rosttartalmuk miatt igen közkedveltek. Az emésztésre és a bélműködésre jótékony hatású, ezt már ókori források is dicsérik. A népi gyógyászatban is sokoldalúan használták: a sebre tett levelek gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító hatásúak. Savanyítását a Vecsés környékén élők fejlesztették tökéletesre. A káposztát szálasra legyalulják, nagy fakádakban sóval, borssal, babérlevéllel esetleg csípős paprikával rétegezve lerakják, alaposan megtapossák, lefedik, és nehéz súlyokkal lenyomatják. Önerjedéssel hagyják kiforrni, megsavanyodni. Kutatások szerint fogyasztása csökkentheti az emésztőszervi és a légzőszervi rákok kialakulásának veszélyét. Egyes szakemberek pedig azt állítják, hogy a káposztában található C-vitamin a gyomor és a nyelőcsőrák ellen véd. Mivel a káposztafélék jobbára csak nyersen fejtik ki ezt az áldásos hatásukat, próbáljunk meg minél többet nyersen enni belőle. Tulajdonsága: Hajtja a vizeletet, csökkenti a gyulladást, fertőtlenít, méregtelenít.
Belsőleg: Serkenti az immunrendszert. Levét gyomorfekélyre, gyomorégésre, emésztési problémákra javasolják a természetgyógyászok. Rendszeres fogyasztásával megelőzhető a szorulás, csökkenthető a vastagbélrák kialakulásának veszélye.
Külsőleg: A káposztalé gyógyítja a harapást, a csípést, a pattanást, a herpeszt, az ótvart. A káposztapakolás kiváló égésre, övsömörre, herpeszre, horzsolásra, csípésre. A mellkasra helyezve elmulasztja a köhögést, a hasra téve enyhíti a hólyaggyulladást.
Használata: Készítsünk belőle levest vagy forrázatot. Mindkettő jó hatással van az immunrendszerre. Fogyasszuk nyersen, hogy javítsa az emésztést. Pakoláshoz a legzöldebb leveleit használjuk. Először puhítsuk meg őket forró vízben, majd zúzzuk össze sodrófával. Helyezzünk néhány levelet a beteg testrészre, rögzítsük kötéssel. Cseréljük két-három óránként! 
Jó tudni!
Fogyasztását nem szabad túlzásba vinni, mert pajzsmirigy-megnagyobbodást okozhat!
Fogyókúrázóknak azért ajánlott, mert a szervezetünknek több energiát kell felhasználnia az emésztéséhez, feldolgozásához, mint amennyi energiát nyer a növényből.


Kislányom nagyon jól érezte magát minden percben, melyet a tanyán töltött.
Arca kivirult, piros-pozsgás lett, rengeteget nevetett, nagyokat sétált Papával. Szinte egész nap kint volt. A friss, éles levegő jót tett az étvágyának is. Termetét meghazudtoló mennyiségeket tolt magába, nagy örömömre. Esténként annyira fáradt volt, hogy szó szerint elájult.
Hazaérkezvén Papijának nem győzte elmesélni élményeit. Nagyon sokat tanult ismét a természetről, az állatokról.
Lelkesen és izgatottan várja, mikor látogatjuk meg ismét Papáékat.

Legyen ez a végszó a következő viszont-olvasásig!

Hosszú hétvége a tanyán!

Kedden lesz húshagyó kedd, amikor is elkezdhetjük a lakást tavaszi,  illetve húsvéti dekorációkkal díszíteni. Már nagyon várom.  A sok színes virág, a tojások, nagyon vidámmá tudják varázsolni a lakás hangulatát. Remélem, egy-egy ötlettel tudok mindenkinek szolgálni. Mi szerdán kezdjük el az átalakítást.

Addig azonban még vár ránk egy hosszú hétvége Tötö papáéknál lovagolással, állatokkal, sok-sok vidám pillanattal. Holnap, korán reggel indulunk, hogy mielőbb odaérjünk és bekapcsolódhassunk a vidéki élet gyönyöreibe, ahol azért Babukám igyekszik kivenni a részét a munkából is.
Persze Tötö papa igyekszik ezt játékos formában előadni és sikerrel teszi, mivel Babu már itthon elkezdi mondani, hogy Ő fogja megetetni Gedeont, a libát, a kutyusokat, a nyuszikat, a macskákat, betereli a kecskéket, juhokat és még sorolhatnám!
Hihetetlen, mennyire élvezi az ott létet.

Most azonban még itthon kellett néhány olyan ételt készítenem, amit jelenleg fogyaszthat.
Az egyik ételünk a  joghurtos hagymaleves volt, amit többször el fogok készíteni, mert a kislányom egymás után 3 tányérral fogyasztott el, igen jó ízűen!

2 fej hagymát, egy póréhagymát és 3 gerezd fokhagymát kevés olajon, sóval megdinszteltem, majd felöntöttem 1,5 l. vízzel, ízesítettem kevés vega-mix-el és alaposan megfőztem. Amikor a hagymák teljesen átfőttek, rúdmixerrel átturmixoltam, hogy ne legyenek a lében hagymadarabok. Egyneműsítettem egy doboz joghurttal, így öntöttem vissza a lébe, amit átforraltam még egyszer.
Tálaláskor reszeltem bele kevés trappista sajtot, valamint tettem a tetejére néhány darab, teljes kiőrlésű lisztből készült, pirított kenyérkockát.

A kenyérkockák nélkül is igen tápláló, laktató leves lett, melyet gluténallergiások is fogyaszthatnak. A hagyma egyébként a vírusos időszakban nagyon jó szolgálatot tesz szervezetünknek. Immunerősítő,

nyersen vesekőhajtó hatású, külsőleg hasgörcsre, vagy húgykő okozta görcsös fájdalmakra ajánlott. Jótékony, ibolyántúli sugarakat bocsát ki, ezek az „M-sugarak” fokozzák a sejtek aktivitását és regenerálólag hatnak szervezetünkre. Ilyen sugarakat bocsát ki a fokhagyma és a ginzeng-gyökér is. A hagymapépes borogatással (sült vöröshagyma belsejét szétnyomkodva, vászondarabra kenve, a fájó testrészre) sikeresen gyógyulnak az elfertőzött, nyílt sebek.

Gyógyhatás: vércukorszint csökkentő-koleszterin csökkentő hatóanyagot tartalmaz, akadályozza a szívroham veszélyét és a vérrögképződést, mert hígítja a vért. Légúti betegségekre, tüdőasztmára, keringési zavarokra jótékonyan hat. Féregűző. Hatékony baktériumpusztító, csíraölő, a nátha, megfázás legjobb ellenszere. Nyersen erősebb hatású, mint főve. Egy fél fokhagymagerezdet elég öt percig forgatni a szánkban ahhoz, hogy elpusztuljanak az ott élősködő baktériumok. Ha a fokhagymát főzzük, legjobb egészben (gerezdet) a levesbe tenni. Ha darabokba tesszük rántásba, csak dobjuk bele és máris keverjük el a főzelékkel. Ne hagyjuk a zsíron pirulni, mert megkeseredik és hatását veszíti. A vöröshagymát dinszteléskor mindig sózzuk meg enyhén, így szebb, üveges lesz.

 A póréhagymát főleg nyersen fogyasztjuk salátákhoz.

 

Mai másik ételünk a zelleres burgonyapüré:
Két, külön edénybe tettem  fel sós vízbe főni, tisztított, kockázott burgonyát és zellert. A zellerhez tettem egy kis vega-mix-et, a burgonyához egy kevés szerecsendiót. Amikor puhára főtt mindkettő, leszűrtem és immár összeöntve, burgonyanyomóval áttörtem. kevertem hozzá kevés növényi margarint, joghurtot.

Nem is gondoltam, hogy mind elfogy, de kiürült a tál, eltűnt az összes püré. Babu bébi-répával tolta, én paprikás kukoricalisztes pulykamellel, melyet természetesen előzőleg fokhagymás tejbe áztattam.

Érdekes téma volt minap a  Juventusz rádió reggeli műsorában.
Hússal, vagy hús nélkül? Erre a kérdésre várták a műsorvezetők a válaszokat, melyek érkeztek is szép számmal. Egy-egy válaszadó elég egyéni stílusban szólta le az ellenkező táborhoz tartozókat, amin nagyon meglepődtem.
Azért, mert valaki eszik húst, vagy éppen nem eszik, saját szervezetének a jelzéseit követve teszi azt, amit tesz. Nem szabad senkit elítélni, megszólni azért, hogy hogyan táplálkozik. Én azt sem szeretem, ha rám akarnak erőszakolni dolgokat, nézeteket. Az ember automatikusan bezár az erőszakos kísérletek előtt, vagy a nagyon meggyőzni akarók és azok nézetei előtt.
A vegetáriánusok között is van, aki csak húst nem eszik, van aki semmi olyan terméket nem hajlandó elfogyasztani, ami állattól származik: tojás, tej, tejtermékek,....
A szervezetünk  igényei is eltérőek. Aki intenzíven sportol, súlyokkal dolgozik, fizikai munkát végez, általában hús fogyasztó. A hús az egyetlen, ami olyan formában és mennyiségben tartalmaz fehérjét, ami a szervezetünknek szükséges. A vadhúsok fehérje-felépítése hasonlít leginkább az ember fehérje-felépítéséhez, ezért azt a legkönnyebb megemésztenünk. A vörös húsok magasabb rosttartalommal bírnak és jó hatással vannak a vérképzésre, az alacsony vérnyomásra. A halak a mellett, hogy könnyen emészthetők, magas omega-3 és-6 zsírtartalommal rendelkeznek, mely a szív- és érrendszeri panaszokra, a magas koleszterinszintre hatnak kedvezően. A halaknál azonban meg kell említeni, hogy a húsukban felhalmozódnak a nehézfémek, melyet fogyasztásukkal a mi szervezetünkbe viszünk és amit semmilyen méregtelenítéssel nem tudunk eltávolítani. Nagyon figyeljünk oda a hal eredetére, származási helyére, csak megbízható helyről vásároljunk!
Mindazonáltal a húst elhagyóknak is van igazuk. Az élőlények, melyeknek a húsát fogyasztjuk, haláluk előtt olyan stressznek voltak kitéve, mely sejtszinten megmaradt. Ezt a stresszt, halálfélelmet visszük a szervezetünkbe, amikor elfogyasztjuk. A szervezetünk számára szükséges fehérje egy részét különböző módon tudjuk pótolni, pl. szójafehérje-izolátummal.
Én is próbáltam a vegetáriánus táplálkozást, nem sokáig bírtam. Azt azonban el kell ismernem, hogy olyan könnyűnek azóta sem éreztem magam, mint akkor.
Egy valamit kell szem előtt tartani. A szervezetünk 3X8 órában "üzemel":
-12-20-ig: táplálék-felvétel
-20-04-ig: emésztés
-04-12-ig: méregtelenítés
A méregtelenítés ideje alatt, maximum  gyümölcs fogyasztható, de az is úgy, hogy két különböző gyümölcs fogyasztása között legalább egy órát várnunk kell.
Ha ezt figyelembe vesszük, ennek megfelelően alakítjuk étrendünket, akkor igazából nem lenne szükség fogyókúrára sem.

Ennek jegyében készítettem el vacsoránkat.
Marhahús rizstésztával:
A rizstésztát leforráztam, fedő alatt állni hagytam 8-10 percet, aztán leszűrtem. 
Egy konzervdoboznyi szójababcsírát forrásban lévő vízbe tettem, 3 percig főztem, majd leszűrtem.
15 dkg. felkockázott marhahúst ázsiai 5fűszerkeverékkel megszórtam (de csak nagyon óvatosan, mert a fűszerkeverék nagyon erős, intenzív ízű), szójaszósszal meglocsoltam és 10 percig állni hagytam, majd wokban, kevés olajon megsütöttem. Papírtörlővel áttöröltem a wokot, majd visszatettem a tűzhelyre.
Amint ismét felforrósodott, kevés olajat öntöttem bele, melyben illatosításig futtattam 2 gerezd, zúzott fokhagymát és egy mogyorónyi reszelt gyömbért.
Az előre, vékony csíkokra vágott sárgarépát, majd a zellert folytonos kavargatás mellett 5-6 percig pirítottam, fél deci vízzel meglocsoltam, majd hozzáadtam az ugyancsak vékony csíkokra vágott paprikát.
1-2 percig kavargatva pirítottam, hozzáadtam a húst, a szójacsírát, a tésztát, az egészet 2 percig kavargatva pirítottam. A tűzhelyet lezárva meglocsoltam pár csepp szezám-olajjal és fedő alatt pár percig állni hagytam. Tálalás előtt megszórtam szezámmaggal.

A zöldségek ropogósak maradtak, a hús kellően puha és az egész egy kerek, ízletes egészet alkotott. Egészséges, finom és mindenféle allergiában szenvedő fogyaszthatja.


Mindeközben kislányom újabban azzal foglalatoskodik leginkább, hogy a szobájában lévő plüss állatokat össze-vissza eldobálja a szobában, miközben a nagyobb darabokkal birkózik. Persze nem csak úgy!
Kiabál velük közben:
-Segítség! Segítség! Segítsen lalaki! ( Amikor ezt először hallottam, lélekszakadva rohantam a szobájába,      elképzelni nem tudtam, mi történhetett!)
-Hagyjuk a dajkamesét! Middig Babu győz!

 Nagyon örülök, hogy szinte már nyoma sincs a múlt heti problémának. Nagy bilizéskor ugyan még szorong és kéri, hogy öleljem át, de igazából rohamosan gyógyul.

Nagyon bízom benne, hogy a hétvégi kiruccanásunk még inkább meggyorsítja a regenerálódást.

Legyen ez a végszó a következő viszont-olvasásig!

Jelentem, gyógyulunk!

Az első ijedelmen túl, sok-sok hozzáolvasás után, szépen kezdenek megnyugodni a kedélyek.

Babu egyre jobban van, bár még szorong, ha kakilásról van szó. Szeretné elodázni a dolgot, de miután ma délelőtt, a sétánk előtt sikeres alkotást hozott létre, szinte üdvrivalgásban tört ki, hogy nem is fájt Neki. Bár még van mit csiszolni, alakítani a dolgon, de jól haladunk.
Ez úton is nagyon köszönöm mindenkinek a segítséget, lelki támogatást.
Hogy még egy kicsit témánál maradjunk, elővettem egy régi könyvem, Dr. Chen: Gyógyító kínai konyha címmel. Tudtam, hogy a leggyakrabban előforduló betegségek leírása, gyógymódja (úgy keleti, mint nyugati) megtalálható benne úgy, hogy néhány recepttel is megfűszerezte a szerző.
Egyik előző írásomban olvashattatok már az Ázsia-boltról. Ismét látogatást kellett ott tennem - nem kis örömömre-, hogy egy-egy fűszert, nekünk kellő dolgot megvegyek.
Egyébként hihetetlen számomra még mindig, hogy mennyiféle fűszer található az üzletben. Bármit keresek, ott biztosan megtalálom!

Első speciális, kifejezetten székrekedés elleni ételünk a diós csirke:
2 db. kicsontozott csirke felső combot, 1 cm-es kockákra vágunk. Egy kisebb tálba téve, öntsünk rá 2-3 ek. szójaszószt, egy kis pohárka sherryt (elhagyható), egy evőkanál keményítőt. Keverjük össze alaposan és hagyjuk 5 percig állni.
Ezalatt hevítsünk olajat és kevergetve pörköljünk meg benne egy marék diót, kb. 30 másodpercig.
Ezután papírtörlővel töröljük át a dióbeleket. A kitörölt wok-ot (ha nincs, teflonos serpenyőt) tegyük vissza a tűzre, tegyünk bele kevés olajat, egy felaprított póréhagymát, egy diónyi gyömbért. Ha szárított gyömbérünk van otthon, egy csapott teáskanálnyi mennyiség elegendő. Néhány másodpercig pirítjuk állandó kevergetés mellett, majd hozzáadjuk a csirkét, amit szintén kevergetve pirítunk, kb. 5-7 percig. Ezután öntünk rá kb. másfél dl.húslevet, vagy vizet és addig főzzük az egészet, míg a szósz be nem sűrűsödik. Hozzákeverjük a diót és tálaljuk.

Most csináltam ilyet először és mondhatom, nagy sikere volt.
A dió olaja nedvessé teszi a beleket, ezáltal megakadályozza a székrekedést, megkönnyíti a székelést.
A dió gazdag telített zsírsavakban, ezért fogyókúrázók számára nem ajánlott. Viszont 5% alfa-linolénsavat tartalmaz, az omega-3 zsírsav forrását, mely segít a vér "rossz koleszterin"-ének csökkentésében.

A könyv írója, Dr. Chen kitér arra is, hogy keleti gyógyászat szerint mi okozhatja a székrekedést és milyen más ételekkel és hogyan kezelik a hasonló helyzeteket. A legfontosabb, a belek nedvességtartalmát növelő ételek készítése, melyek a következők:
-szezám- és más olajak
-káposzta
-babcsíra
-fekete bab
-dió
-burgonya
-sertéshús

Aki szereti a kínai ételeket és nem szeret orvoshoz járni, betegeskedni, nagyon ajánlom e könyvet. Nem csak érdekes olvasmány, de nagyon tanulságos is.
Egyik legfontosabb üzenete: AZ VAGY, AMIT MEGESZEL!

Mivel a diós csirke mennyisége, tápértéke messze alul maradt a Papi megszokott ételeinek értékénél, Neki másat, másakat készítettem.
Az egyik fogás: fűszerborban pácolt karaj füstölt szalonnával.
Már tegnap bepácoltam a januárban leszűrt fűszerborba 3 szelet karajt, melyet közepes méretű kockákra vágtam.

Serpenyőben pirítottam két szelet, csíkokra vágott bacont, melyre rátettem az enyhén lecsepegtetett húskockákat. Pici olajat öntöttem még alá, mert a szalonna kevés zsiradékot engedett. Fedő alatt pároltam a húst puhulásig, majd azt követően még fedő nélkül pár percig, hogy szép színe legyen.
Pirított krumplival tálaltam.

Nálunk a pirított krumplit mindig Papi készíti. Egyszer Nagyikámmal (édesanyám), egy beszélgetésük alkalmával főzni kezdtek, akkor mondta el Nagyika, hogyan is készíti Ő a krumplit, mitől olyan finom.
Azóta Papi a krumpli-felelős és isteni a végeredmény. Annyit tudok, hogy alig olajban készíti, egy ideig fedő alatt, majd fedő nélkül.

Hétköznap csak este eszik főtt ételt a családfő, hétvégén délben is és este is.
Így lesz ez ma is. Nem igazán követendő példa és abszolút egészségtelen, de az Ő szervezete így kívánja. Vacsorára ugyancsak pácolt húst készítettem: fokhagymás tejbe áztatott pulykamellszeletek.
Tegnap, egy nagyobb pulykamellből vékonyabb szeleteket vágtam le, amit műanyag tálba helyezve, felöntöttem tejjel és 4 gerezd áttört fokhagymát kevertem hozzá.
Ma hagyományos módon bepaníroztam a javát, néhány szeletet azonban paprikás-kukoricalisztbe forgatva sütöttem ki, hogy én is ehessek belőle, mert nagyon kellemes, szaftos lesz ettől a páctól a száraz hús.
A kukoricalisztes változatot a glutén-allergiások is fogyaszthatják.

Miközben nagyon főztünk, megérkeztek a cinkék is az erkélyre kihelyezett etetőbe ebédre:

Egyébként ne gondoljátok, hogy órákat töltöttünk a főzéssel. A diós csirke fél óra alatt készen volt, a pácolt húsok is hamar megsültek, így volt időnk Babuval még egy órára lemenni, a hóba ebéd előtt.

Hamarosan itt a Valentin-nap. Bár mi ezt különösképpen nem ünnepeljük, nem tartjuk, valami pici pluszt viszünk a napba.
Készítettem Papinak egy adag juhtúrós pogácsát. A pogácsákkal nem voltam kibékülve. Nagyon sokfélét kipróbáltam már, de valahogy nekem nem tetszett a végeredmény. Amikor elkészítettem, frissen nagyon jók voltak, de ahogy hűltek, egyre inkább elment tőlük a kedvem. Vagy szottyos lett, vagy száraz, vagy kemény, de a lényeg, hogy nem volt jó.
Nagyikám egy nap meglepett ezzel a recepttel, azóta mindig ezt készítem, ha pogácsát van ehetnéke a családnak. sokáig friss marad, puha, zamatos, isteni utóízzel, ráadásul nagyon könnyen elkészíthető. Én a megadott adag felét gyúrás után lefagyasztom, így is jó adag kerül sütőbe belőle.

Joghurtos-juhtúrós pogácsa:
50 dkg. liszt, 3 dkg. élesztő, 25dkg. margarin, 25dkg. juhtúró (vagy Feta sajt), 2 tojás sárgája, 2dl. joghurt, 2dkg. só, 1/2dl. tej, egy tojás a kenéshez
Az élesztőt langyos tejjel, csipetnyi cukorral felfuttatjuk. A margarint a liszttel elmorzsoljuk, s juhtúróval jól összedolgozzuk. Hozzáadjuk az élesztőt, a tojás sárgákat a sót, a joghurtot és rétestészta keménységűvé gyúrjuk.
(Nekem az adott mennyiségekhez a gyúrás során még jócskán kellett lisztet szórnom, hogy tésztává álljon össze.)
1 óráig langyos helyen kelesztjük, utána 2 cm vastagságúra nyújtjuk, kiszaggatjuk, tetejét megkenjük tojással. A tepsiben még legalább 15 percig pihentetjük és nem túl forró sütőben 10-15 percig sütjük.

Babunak és magamnak is készítettem finomságot ám. De ennek története van.
A múlt héten egyik nap úgy volt, hogy el tud jönni hozzánk a Hugom. Amikor tudom, hogy jön,vagy esetleg jönnek a keresztlányommal,  igyekszek valami olyan finomságot készíteni, amit Ők is szeretnek.
Most túrófánkkal vártam:
25dkg. túrót, 25dkg. lisztet, 1 kis pohár tejfölt, 3 egész tojást, 1 kk. szódabikarbónát, 1 vaníliás cukrot alaposan összedolgozok, majd nem túl forró olajban, kis lángon, maximum teáskanálnyi adagokat kiszaggatva sütöm.

Azért szaggatom teáskanállal, mert ha nagyobb darabokat teszek az olajba, akkor a tészta külseje megsül, a belseje nyers marad.
Hiába készítettem el, nem tudtak eljönni a Hugiék. Én ettem meg az összes fánkot. "Jót tett" a glutén-allergiámnak. Nagyon fájt a pocakom utána napokig.
Ezért most egy könnyű, de ízletes finomságot készítettem Valentin-napra és persze azért, hogy büntetlenül bűnözhessek:
Kukorica-gombóc: 
17dkg. kukoricadara, 1 citrom reszelt héja, fél l. víz, 10dkg. kókuszreszelék, 4 ek. nádcukor
Tegyük fel a vizet főni, reszeljük bele a citrom héját és keverjük bele a búzadarát, valamint a nádcukrot. Folyamatos kevergetés mellett főzzük puhára. A lábasban hagyjuk kihűlni, majd vizes kézzel formáljunk gombócokat belőle és forgassuk meg kókuszreszelékben.
Tálalhatjuk gyümölcsszósszal, lekvárral, de igen ízletes citrom-krémmel is, melynek receptjét megtaláljátok egy korábbi bejegyzésemnél,  a kukac-tortánál, vagy a krémek címszó alatt.

Ezzel kívánok mindenkinek boldog Valentin-napot!

Legyen ez a végszó a következő viszont-olvasásig!

Székrekedés, pánik és speciális étrend

A péntek délelőtt maga volt a pokol számomra.
Reggel minden a megszokott módon indult. A mese végeztével Babukám szólt, hogy biliznie kell. Mikor még 10 perc után is hang nélkül ült, kezdett gyanús lenni a dolog. Megnéztem, mi történhetett.
Piros arccal, nagyon izzadtan kérte, hogy maradjak mellette, öleljem át.

Szegény kicsim, teljes kis testével még vagy 20 percig küzdött, miközben éreztem, hogyan szorít egyre jobban, hogyan fújtat és erőlködik. Iszonyatosan féltem, féltettem. Nem ok nélkül.
Könnyes szemmel, kivörösödött arccal, elfáradt testtel azt mondta, hogy "ennek semmi éjtelme Mami"!
No itt már pánikoltam.
Szegény kicsim minden maradék erejét összeszedve annyit még meg tudott tenni, hogy ami már megindult, azt kitessékelte, de nagyon szenvedett már. A többi részletbe, nem mennék bele, mert számomra maga volt a horror.
Telefon Dr. néninek, aki azt javasolta, gyorsan menjünk a Heim Pál Kórházba. Telefon Apának, aki lélekszakadva rohant haza és nyargalt fel a harmadik emeletre, hogy elvigyen bennünket.
A kórházban nagyon kedvesek voltak. Az információnál, a betegfelvételnél és persze a Dr.néni, aki megvizsgálta Babut.
Hazafelé már sokkal nyugodtabbak voltunk. Megkönnyebbülten, ellátva tanácsokkal, kenőcsökkel, gyógyszerekkel.

Persze egy-egy ilyen vizsgálat alkalmával nincs elég idő arra, hogy az ember jobban, alaposabban megismerje a páciens életét, hátterét, szokásait. Az édesanya is meghallgatja azokat az általános tanácsokat, amiket ilyenkor adnak a Dr.nénik- bácsik, de leginkább már- a síró gyermekével a karjában- kimenne a rendelőből, hogy a pici is hamar megnyugodjon. Így volt ez velem is.
A Dr. néni sok olyan dolgot mondott, amit szerintem minden anyuka tud: mozgás, kevésbé fogó ételek fogyasztása, popo lámpázás .......
Mellé természetesen jött a rengeteg, "igen nagy tudás-háttérrel rendelkező" embertől eredő jótanács, hogy mit tegyek, mit ne tegyek, mit adjak, mit ne adjak a gyermekemnek, mert ezzel, vagy azzal ez történt, Ő tudja, meg ezt is hallottam és valahol olvastam,...... és még sok hasonló.
Lehet, hogy jót akarnak, de a szülőknek épp elég ilyenkor megbirkózni az ijedtséggel, a beteg, szenvedő gyermekük látványával.
 
Mindenki olyan embertől fogadjon meg tanácsot, akinek a szaktudásában megbízik és akitől konkrétan kért azt! Ha valakinek olyan jó gyermekorvos adatott meg, mint nekünk, akkor leginkább a kicsi orvosától, hiszen a kezelő orvos ismeri a gyermek kórtörténetét annyira, hogy tanácsot adhat, a rendelkezésére álló szaktudással.
Véleményem szerint egy intelligens ember nem ad tanácsot, ha nem kérnek Tőle. Az egy dolog, hogy a fennálló problémáról tájékoztatva van, de ez nem egyenlő a tanács kéréssel.

Mindenkinek-még azoknak is, akik csak olvasgatnak egészségügyi dolgokról- tudomásul kellene venni, hogy minden szervezet más. Minden szervezet másként reagál dolgokra. Minden szervezetre másként hatnak dolgok. Úgy ételek, italok, mint gyógyszerek, gyógyhatású készítmények és még sorolhatnám. Nem vagyunk egyformák, sem így, sem úgy, szerencsére.
Ilyen esetben például, van akinek a szilvalekvár segít, de van olyan is, akinek nem.
Van olyan gyerek, aki táblaszám eheti a csokit, ihatja rá liter szám a kakaót, nem lesz hasonló jellegű problémája.
Egy anyánál senki nem tudja jobban, hogy a gyermekének mire van szüksége, mi jó Neki, mire hogyan reagál.
Én ráadásul  táplálkozástant,  gyógynövénytant tanultam. Ezt összevetjük a mi Dr. nénink tanácsával, javaslatával és garantált a gyors gyógyulás!

Babu rendszeresen tornázik. Keddenként járunk egy nagyon kedves, nagy szaktudással bíró Hölgyhöz. Minden nap lent vagyunk a levegőn sétálva, mocizva, futkározva, olyan dolgot csinálva, amihez a kislányomnak kedve van. Esténként birok Papival vagy velem, ugrándozás (trambulin híján) az ágyon.
Azokat az ételeket, amelyek nagyon fogják a székletét, a lehető legritkábban adom Neki. Minden nap eszik levest, sűrűn készítek főzeléket. Csokit csak egy fajtát(Kinder) adtam, azt is  maximum 2 naponta egy picit, de ezután ennyit sem fog kapni.. A banánt ritkán ette, de ezután ennyiszer sem fogja. Kakaót naponta 2dl-t ivott, de ezután semennyit nem fog. A lehető legkevesebb kenyeret, tejterméket eheti.

A baj leginkább ott kezdődött, hogy Babukám sajnos örökölte tőlem ezt a hajlamot. S bár a fogó ételekből keveset kapott, tudván, hogy fognak, ez a kevés is elég volt ahhoz, hogy ekkora bajt csináljon.
Így most speciális étrendet állítok össze, mely elősegíti a belek perisztaltikus mozgását, könnyen emészthetőek és ezáltal nem okoznak gondot bilizésnél.
Természetesen azért Papinak a hagyományos ételeket készítem, Őt nem tudnám ilyen speciális ételekkel jól lakatni.

Ez volt ma Babu ebédje: Paradicsomleves betűtésztával:

Babu egyik nagy kedvence. A betűket vadássza, közben ismerkedik velük, tanulja a kiejtésüket.
Tötö papáék hoztak saját készítésű, 100%-os paradicsomlevet, ebből készítettem a levest.
Barna rizslisztből, kevés olajjal laza rántást készítettem, felöntöttem a paradicsomlével, adtam hozzá csipet sót, 2 evőkanál nádcukrot. Ahogy a leves felfőtt, szórtam bele betűtésztát, majd ahogy a tészta megpuhult, kevés ketchupot. Ezzel a ketchuppel olyan ízt csempészek a levesbe, ami felidézi bennem az általános iskolai menzán kapott levest. Isteni!


Magvas lecsó

Hagymából, paprikából, paradicsomból, kevés sóval egy alap lecsót készítettem, amit rúdmixerrel egyneműsítettem, ugyanis Babu nem eszi meg a paradicsom- és paprikadarabokat. A mixelt lecsó tetejét megszórtam kevés szezám- és lenmaggal.
A szezámmag nem csak izgalmas textúrát kölcsönöz az ételnek, hanem magas kálium, nátrium, foszfor, kalcium, magnézium, A-, E-,B1-, B2-vitamintartalommal bír. A lenmag számtalan jótékony hatással bír, melyről itt olvashatsz. Esetünkben a legfontosabb, hogy a székrekedés gyógyításában jelentős szerepet játszik.
Az ételt mindenféle allergiában szenvedő fogyaszthatja.


Papinak Nagyika rakott krumpliját készítettem:
A héjában, sós vízben megfőtt krumpliról leöntöm a levet és hagyom kihűlni. A tojásokat ugyancsak sós vízben főzöm, hogy ha kihűlt, könnyebben le tudjam szedni a héját.
Könnyebben lehet szeletelni a krumplit és karikázni a tojást, ha egy éjszakára hideg helyre tesszük a megfőtt alapanyagokat.
Én füstölt virslivel készítem a rakottast. A virslit felkarikázom, kevés olajon megsütöm, majd kiszedem az olajból. A visszamaradt zsiradékba pirospaprikát és vega mix-et keverek, majd egy nagy doboz tejfölt.

Egy hőálló tál aljára krumlit karikázok, arra csorgatok egy kis tejfölös szószt, majd a tojást karikázom, arra is csorgatok egy kevés szószt, jöhet a virsli, szósz-csorgatás, megint tojás, szósz-csorgatás, végül krumpli. A maradék szószt rácsorgatom, reszelt sajttal megszórom és mehet a sütőbe.

 A rakott krumpli egy olyan étel, amit nagyon sokféleképpen el lehet készíteni. Nekünk a Nagyikám-féle ízlik leginkább. Szaftos, mégsem túl vizes, a paprikás-vega mix-es- tejföltől szép színű és igen ízletes.
A képen látható nagy tálnyi mennyiséget Papika kétszeri étkezés alkalmával tünteti el.


Maradt meg főtt krumpli, abból készítettem májpástétommal töltött krumplit:

Amikor csirkemájat veszek, akad benne apróbb, szakadtabb darab, amit külön, zacskóba teszek, fagyasztóba dugom és ahogy összegyűjtök egy nagyobb mennyiséget, valamire felhasználom. Most pástétomot készítettem belőle:

A krumplik belsejét kikaparom.

A májdarabokat,a krumplik kikapart belsejét, 1 fej hagymát, 2 tojást, mustárt, sót, borsot, majoránnát cutterbe rakva, egyneműsítettem. Ha túl híg lenne a végeredmény, zsemlemorzsával lehet sűríteni.
A kapott masszát  krumplikba töltöttem, sajtot reszeltem a tetejére, olvasztott kacsazsírral kicsit meglocsoltam, hőálló tálban megsütöttem.

Legyen ez a végszó a következő viszont-olvasásig!